dirib-darab
fecnimagyány,
rojtos lapszélen
torzult hiány,
az álom, az a
tegnapi silány
kivonatokban látom
elferdült arcomat,
mint raktári kellék,
ócska pótdarab,
mint dohos, régvolt
színházi gondolat
…
most azt hiszed,
meghatódtam?!
Nem! csak kiváltom
a múltamat.
